Tananyag választó:
Borbiró Virgil

Borbiró (Bierbauer) Virgil (Nagyenyed, 1893 – Budapest, 1956) Építészcsaládból származott. Diplomáját Münchenben szerezte meg, mint Friedrich Schmidt tanítványa. Művészettörténetet Heinrich Wölfflinnél is hallgatott. 1918-22 között az Országos Lakásépítési Miniszteri Bizottságnál dolgozott.

Jelentős művei: Tihany sportszálló, Mikle Károllyal (1922-23); a Székesfőváros Elektromos Művek Kelenföldi Erőmű telepe, Reichl Kálmánnal társtervezésben (1925-34) és a Králik Lászlóval jegyzett Budaörsi repülőtér (1936-37). Borbiró nemcsak épületeivel képviselte a nemzetközi modern építészet elveit és gyakorlatát, de aTér és Forma szerzőjeként és szerkesztőjeként is 1928-42 között. A magyar építészet története című könyve 1937-ben jelent meg. 1947-49 között parasztpárti építésügyi államtitkár. A fordulat évei után kiszorítják a közéletből. 1948-ban könyvet adott ki a magyar klasszicizmus építészetéről, poszthumusz műve a Magyar összehasonlító háztudomány (2003).