Tananyag választó:
Abramovic, Marina

Abramović, Marina (1946-): Szerb származású performanszművész. Az emberi test tűrőképességének határait feszegető body art–műveinek szimbolikus tartama, mondanivalója (Tamás ajkai 1975.) a minimális külső feltételeket igénylő későbbi munkáiban is megmaradt. A holland művésszel, Ulayjal (Uwe F. Laysiepen) 1976 és 1988 között dolgozott együtt. A test és a monoton mozgások (pl. körözés egy autóval 16 órán keresztül) mindvégig tevékenységük középpontjában maradt.

Acconci, Vito

Acconci, Vito (1940-): Irodalmi tanulmányok után költőként induló amerikai művész. Kezdetben, 1964 körül a minimalizmus hatott rá, a jelek, struktúrák, tér viszonyát kutatta. Irodalmi munkáiban ebben az értelemben használta a papírt, mint a valós tér modelljét, a szavakat pedig mint tárgyakat a térben. 1969-től valóban „kilépett” a térbe, konceptuális akciókat hajtott végre, 1970 óta pedig environmenteket, szobrokat, nyílt téren zajló „performance”-eket (Following piece – Követés) készít. Ugyanerre az időre tehetőek body art-munkái is, pl. a Rubling piece (Radírozó), amikor testén a bőrfelület folyamatos dörzsölésének következtében keletkező elváltozásokat szakaszonként fotón rögzítette. Gyakran használja a videót.

André, Carl

André, Carl (1935-): Amerikai szobrász, aki 1954-ben, tanulmányainak kiegészítéseképp Nagy-Britanniába utazott, és Stonehenge egész életművére maradandó hatást gyakorló élményével tért vissza. 1959-től közös műteremben dolgozott Frank Stellával, akinek fekete képei, illetve a „festészeti tárgyról” alkotott elképzelései meghatározóak voltak André munkáira nézve. A minimalizmus indulásakor, 1966 körül zárult le számára egy négy éven át tartó periódus, amikor vasúti ellenőrként dolgozott. A következő alapvető élménye a vasúthoz és az ipari anyagok felfedezéséhez, az egyszerű formákhoz kötődik. Ipari alapanyagokból hozta létre híres „padlómozaikjait”. A hetvenes években fával kísérletezett.