Tananyag választó:
A dráma

A dráma görög szó, cselekvést jelent, színpadi műfaj. Megtörtént eseményeket jelen időben, szereplőkkel cselekményként mutat be. Középpontjában a konfliktus (összeütközés) áll.

A dzsessz

Eddig beszéltünk a vígopera eredetéről, összehasonlítottuk ezt a műfajt a komoly operával, meghallgatunk néhány humoros, parodizáló zenei idézetet, utaltunk ránki zenéjének népdalközpontúságára, de nem szóltunk a XX. század egyik legerősebb zenei irányzatának, a dzsessznek hatásáról. Ez a pergő ritmusú muzsika megtalálható a legkülönbözőbb szóló, kamarajellegű, kis- és nagyzenekarra írt alkotásokban és a zenés-táncos színpadi játékokban is.

A karikatúra

A KARIKATÚRÁNAK a képzőművészetben ugyanolyan szerepe van, mint az irodalomban a paródiának.

A Liederspiel

A LIEDERSPIEL

- Prózából és népies német dalokból álló énekes színpadi játék

- Megteremtője Reichardt, Johann Friedrich (1752-1814),

- Az első mű Reichhardt: Lieb und Traue (1800- Szeretet és gyász) Liederspielje.

- Rokona a Hiller által megteremtett Singspiel műfajának

- A Liederspiel ellentéte az olasz-francia mintára készült vaudeville-nek.

A monodráma

A monodráma a melodrámával rokon, egyszereplős, hangszerkíséretes, szöveget deklamáló színpadi műfaj. A XVIII. században Rousseau Pygmalionja nyomán indult fejlődésnek a monodráma műfaja. Az első nagy sikert G. Benda a Németországban bemutatott Medeája aratta.

A. SCHÖNBERG 1909-ben írt Erwartung ( A várakozás) c. monodrámája, a halott férjét kereső asszony drámai története.

A musical

A musical ( mjuzikl) = jellegzetesen XX. századi amerikai, Broadway (brodvéj = New York széles főutcája) színházi zenés szórakoztató műfaj.

A musical három ága ismert:

1. Az európai; az operettek könnyed, romantikus hangulatát mintázza.

LOEWE: My Fair Lady 2. Az amerikai; szociális témákat, háborús és faji kérdéseket dolgoz föl, amelyekhez gyakorta a jazz és rock alapú zenét társít.

BERNSTEIN: West Side Story

3. A rock musical; a legújabb irányzat. Számos országban követőkre talált.

J. BOCK: Hegedűs a háztetőn

G. McDERMOT: Hair

A.L. WEBBER: Jesus Christus Superstar

A Singspiel

A Singspiel témája: Idillikus parasztfigurák köznapi történetei

A Singspiel ismérvei

A Singspiel ismérvei:

1. A történet elbeszélését prózai beszéddel adják elő.

2. Ebben a műfajban kisebb arietták, áriák, együttesek, párbeszédek ( duettek, tercettek, kvartettek) mellett hangsúlyos helyet kapott a Lied (dal).

3. A pozitív szereplők német Liedeket, a negatívok ( grófok, bárók, földesurak) idegen hangzásvilágú áriákat énekeltek. ( Vesd össze Kodály: Háry János c. dalművével!)

4. A műfaj fejlődése során a prózai párbeszédek ideje rövidült, a zenei betéteké hosszabbodott.

5. A Singspiel előadói jobbára műkedvelők, ezzel magyarázható, hogy az énekes és zenei betétek igényesek ugyan, de nem lépik túl az amatőr közreműködők képességeit.

6. A Singspiel zárójelenetében a fináléban - a francia Vaudeville (vódvil) szerkezete szerint - valamennyi szereplő egy-egy versszakot szólóban énekel, majd a refrént közösen szólaltatják meg.

7. E műfaj létrehozója a német J.A. Hiller, kiteljesítője az osztrák W.A. Mozart.

8. Legnépszerűbbek Németországban és Ausztriában.

A Singspiel stílusjegyei

A Singspiel stílusjegyei: érzelemgazdagság, varázslatosság, prózai párbeszédek, hangszerrel kísért Liedek, táncos betétek.

A szatíra műfajának néhány jeles képviselője

A szatíra műfajának néhány jeles képviselője:

RABELAIS, (ráblé) VOLTAIRE,(volter) CERVANTES,(szervantesz) SWIFT, (szvift) SALVATOR ROSA, ALFIERI HEINE, ARANY, PETŐFI, GYULAI, KOZMA, MIKSZÁTH, KARINTHY…

A Vaudeville műfaj

A 15. században a francia Vire (vír) völgyében élő költő Olivier Vasselin (vászó) gúnyolódó verseiről elnevezett lírai műfaj. Kezdetben vean de Viere (vödovir) később „van de ville” majd vaudeville (vódvil) lett a műfaj neve.

A további évszázadokban (barokk, klasszika) az olasz vásári komédiások révén

- az utca hangjává voix de ville-é (voádövill = város, falu) ,

- vidám, rövid, gúnyolódó színpadi műfajjá,

- a színész saját véleményének hangot adó refrénes dalokká,

- az opera comique előzményévé bővült.

A vaudeville műfaj létrehozói

Ismeretes, hogy a vaudeville műfaj létrehozói, terjesztői, főleg a Párizsban élő olasz vásári komédiások a commedia dell’ arte-szerű betétekkel módosították a színpadi játékok hagyományos menetét. Nem elégedtek meg az előre megírt szöveg fölmondásával, ők fölkutatták környezetük eseményeit, azokat mesteri módon rögtönözve, gúnyolódó szatírikus hangvételű dallamokkal kiegészítve, színpadi játékká alakítva adták elő.

A zenés színpadi játékok

A zenés színpadi játékok több ezer éves múltjában mindig egymás mellett éltek a tragikus és a komikus tartalmakat megjelenítő rendezvények. Kortörténeti szempontok tükrében a tragédiát jobbára a görög múltat ismerő műveltebb réteg, míg a közérthetőbb komédiát az egyszerű köznép kedvelte.

Az angol középkori misztériumok

Az angolok megelégedtek a középkori misztériumok hagyományait életben tartó párbeszédes jelenetekkel, jelmezes fölvonulásokkal, zenei betétekkel, álarcos játékoknak is nevezett masqui-okkal. (maszk) A drámát és a recitatívós stílust mellőzték.

Az opera

Az opera = Mozgással, színpadi látványossággal összekapcsolt énekes, zenés mű, zenedráma.

Az opera előzményei

Az opera műfajának közvetlen előzményei:

- a XVI. század utolsó évtizede,

- helyszíne Firenze, közelebbről a mecénás Bardi gróf háza. Itt alakult meg a zenés színpadot megreformáló Camerata Társaság

- újításuk lényege, a monódia, vagyis az az ókori zenélési gyakorlat, amelyben az énekest egyetlen hangszer kíséri. Ez a szokás az opera kezdeti fázisában egy- majd több hangszerrel, később akkordokkal kísért egyszólamú éneklést jelentett.

- Megszületett az opera műfaja;

* a szólóének-énekbeszéd,

* az arioso-ária,

* a tánc,

* a kórus és a

* zenekari együttes.

Az opera hiánya Angliában

SHAKESPEARE hazájának földje sem a XVI., sem a XVII. században nem igen kedvezett az angol zenés színpadi műfajok meghonosodásának. Itt nem tudott gyökeret verni, nemzeti operazenévé fejlődni a firenzei kezdeményezés. Az angolok megelégedtek a középkori misztériumok hagyományait életben tartó párbeszédes jelenetekkel, jelmezes fölvonulásokkal, zenei betétekkel, álarcos játékoknak is nevezett masqui-okkal (maszk). A drámát és a recitatívós stílust mellőzték.

Az operett

A romantikus korban kialakult az operett. Az operett szó kisoperát jelent. Az igényes szórakoztató zene színpadi műfaja. Az operettben a librettó cselekménye kialakult rendhez alkalmazkodik: az első felvonásban megismerjük a szereplőket, a másodikban bonyodalmak, humoros félreértések sora következik, a harmadik felvonásban a jók elnyerik jutalmukat, minden megnyugtatóan rendeződik.

Az operett a XIX. sz.-ban

Az operettben dalok, táncok váltakoznak párbeszédekkel. A XIX. sz.-ban Párizsban és Bécsben szinte egy időben élte virágkorát. Johann STRAUSS operettjeiben a bécsi keringőt, KÁLMÁN Imre pedig a magyar csárdást tette Európa-szerte híressé Néhány közismert operett: Offenbach: Orfeusz az alvilágban, Suppé: A szép Galathea, J. Strauss: A denevér, A cigánybáró. Millöcker: A koldusdiák, Zeller: A madarász, Kálmán: Csárdáskirálynő.

Az operett Magyarországon

Magyarországon az operett zenei gyökere a cigányzenében, tartalma és megjelenése a népszínműben található. E műfaj közkedveltségét mutatja, hogy 1876-ban megépült a népszínműveknek otthont adó Pesti Népszínház. ( Később ez lett a Nemzeti Színház, amelyet 1965-ben a Metró építésekor semmisítettek meg.) Itt került színre 1885-ben az első magyar operett, KONTI József: az Eleven ördög címmel, BLAHA Lujzával a címszerepben.

Az operett szerkezete

Az operett szerkezete:

- Az első felvonásban megismerjük a szereplőket,

- a másodikban a bonyodalmak lassítják a cselekményt - itt a szomorú, mélabús vagy a helyzetkomikumokra épülő jelenetek töltik be a szórakoztatás szerepét -,

- majd a harmadik felvonás happy end-del (hepiend = jó befejezéssel végződő történetek) zárul.

Az ördög elszabadult

- 1743 Berlin. Itt mutatták be Coffey művének Johann Standfuss zenéjével német Singspiellé átformált Der Teufel ist los = Az ördög elszabadult c. művét.