Tananyag választó:
Programzene - Szerzők, zeneszerzők gyűjteménye
Eszköztár:
Camille SAINT-SAENS

Saint-Saëns a kutyájával Camille SAINT-SAENS 1835-1921)

Az egyik legtehetségesebb, tökéletes technikai fölkészültséggel rendelkező francia zeneszerző, zongorista, orgonaművész. Ő volt az a csodagyermek, aki harmadik életéve előtt írt, olvasott, 5 évesen már a partitúrákat tanulmányozta. Kortársai szerint mindent megőrzött amit egyszer látott, hallott, olvasott. Saját munkáját így értékelte: „ …műveim megalkotásával természetes funkciót hajtok végre, mint ahogy az almafa almát terem, s így nem kell törődnöm azzal, hogy mások milyen véleményt alkotnak rólam.”

(Romain Roland: Zenei miniatűrök)

Camille SAINT SAENS (szen-szansz) Az állatok farsangja nagy állattani zoológiai fantázia 14 részében művészi módon személyesíti meg az egyes hangszerek tónusait, a valóságban élő állatokra jellemző tényleges hangszínekkel, közismert dallamokkal. Pl a gordonka közép- és magas regisztereinek sajátos bársonyos hangszínével elbűvölő melódiát zengetve mutatja be a 13. részben A hattyú c. tételben a hófehér ruhába öltözött a vízen tovasikló búcsúdalát éneklő hattyút.

SAINT-SAENS alkotóműhelyében különböző műfajok; dalok, kórusművek, versenyművek, kamarazenék, zongora, hegedű, gordonka és orgonadarabok, kantáták, oratóriumok, operák, szimfonikus költemények stb. láttak napvilágot.

SAINT-SAENS 14 operát írt, ezek közül kiemelkedik a Sámson és Delila (1877) amelyet LISZT közbenjárására Weimárban mutattak be. Különösen nagyra becsülte Liszt Ferenc emberségét, munkásságát, benne a szimfonikus költemények új világát. Szerinte, ő az egyetlen zeneszerző, aki ” nem törődik azzal, hogy mit szól hozzá a világ, elmondja, amit mondani akar… ő volt az, aki „…meg merte tenni, amit sem Weber, sem Mendelssohn, sem Schubert, sem Schumann nem mert. Megteremtette a szimfonikus költeményt. Fölszabadítója a hangszeres zenének…Kikiáltotta a szabad zene uralmát.”

( Romain Roland: Zenei miniatűrök)

SAINT-SAENS Az állatok farsangja nagy állattani fantázia 5. tételében program a 7 tonnás elefánt cammogva „suhanó” páratlan ütemű tánca. Ezt a szerző a vonóscsalád legnagyobb testű hangszerére, a gordonra, vagyis a nagybőgőre bízta. Ezzel a választással mintegy sugallta a program nevetséges témáját.


A témához kapcsolódó kép