Tananyag választó:
A dobok és az üstdobok hangtompítása

A dobok és az üstdobok hangtompítása

A dobok és az üstdobok hangfogója a membránra terített ruha. Az üstdobok hangfogói a szivacsból, textilből stb. készített ütők.

A hang tompítása a rézfúvóknál

A rézfúvóknál a hang tompítását a kiáramló hang tölcsérébe helyezett kifúrt fából vagy műanyagból stb. készített dugó-szerű kúp szabályozza.

A hangszerelés

A hangszerelés

A zenetörténészek szerint a napjainkban ismert és alkalmazott hangszerelés, hangszer-összeállítási gyakorlat a romantikában, még pontosabban BERLIOZ erre a célra készített tankönyve alapján történik.

A hangszerelés célja

A hangszerelés nem más, mint az egyes dallamokhoz, harmóniákhoz a legmegfelelőbb hangszer vagy hangszercsoport kiválasztása.

A hangszerelés megjelenítése

A hangszerelés megjelenítése az az alkotó munka, amit partitúra, illetve vezérkönyv-írásnak nevezünk. E mű az énekhangra, kórusra, vagy hangszerre, hangszercsoportra osztott, egymáshoz való viszonyt mutató összeállítás.

A húrok anyaga

A húrok anyaga a kezdetektől napjainkig: növényi rost, szőr, selyem, inak, levelek, drót sárgaréz, acél, műszál.

A klasszikus zene

Az a tény, hogy a klasszikus zene egy-egy tételen belül is alkalmaz más-más jellegű témákat – ellentétben a barokkal –, lehetővé tette, hogy a már fejlettebb fúvósok is kivegyék részüket egy-egy új dallam bemutatásából. Így tehát már minden hangszer kaphatott önálló szerepet, de egymáshoz kapcsolódva közös nyelven is jól tudtak beszélni.

Wolfgang Amadeus Mozart: B-dúr szimfónia KV. 319. – III. Menuetto

A mannheimi iskola

A mannheimi iskola

Johann STAMITZ (1717–57) hegedűs, karmester, zeneszerző. A mannheimi iskola zenekarával új stílust teremtett:
– A zenei alkotásokat kisebb egységekre, periódusokra tagolták.
– A lépcsős, teraszos hangerőváltás helyébe a crescendo-decrescendo, azaz a fokozatos
halkítás-erősítés technikáját helyezték.
– A continuót az állandó összetételű fúvóskarral helyettesítették.
– A jól képzett zenészekkel egységes, kifinomult zenekari összjátékra törekedtek.
– Minden előadási utasítást pontosan bejegyeztek a kottába.
– A tartalom és a forma egységét valósították meg.
– Az első tétel új formája a szonátaforma lett.
– A tételek közé bekerült a menüett.

A mannheimi zenészek és a bécsi klasszikusok

A mannheimi zenészek és a bécsi klasszikusok, Haydn–Mozart–Beethoven, egyaránt úttörők voltak a szimfonikus zenekari hangzás kialakításában. Az említettek közül azonban BEETHOVEN művészete a jövő iskolapéldájává lett.

A partitura tempójelzései

A partitúrában, illetve vezérkönyvben lévő tempójelzéseket, egyéb utasításokat a nemzetközi gyakorlathoz igazodva olasz nyelven szokták közölni.

A szimfonikus zenekar bemutatása

A szimfonikus zenekar bemutatása nem nélkülözheti az egyik legnépszerűbb Beethoven szimfónia első tételének indulását, a négy hangból álló valamennyiünk életútján végigdübörgő sors-motívum bemutatását. A V. c-moll szimfóniában Beethoven szerint: „ Így kopogtat a sors az ajtón”.

A vonós hangszerek eredete

A vonós hangszerek keleti, talán indiai vagy kínai eredetűek, de lehet, hogy a perzsák vagy az arabok használtak ilyeneket először. Pontos származási helyüket nem sikerült kideríteni. Annyit tudunk, hogy Európában a IX. századik közismert húros hangszerek a líra és a lantfélék voltak.

Ezeket azonban csak pengették, mivel a vonót még nem ismerték.

A vonós hangszerek hangtompítása

A vonós hangszerek hangtompítása

Sordino =hangtompító

A vonós hangszerek lábára helyezhető, fésű alakú csontból, műanyagból stb. készített eszköz, amely a fölhelyezés után fojtott hangúvá teszi a vonós hangszerek hangját.

A zenekar Beethoven korában

A zenekar Beethoven korában és ezt követően kibővült, megnövekedett. Állandósult a hangszerek aránya. A continuo szerepét a fúvósok vették át. A nagy nyilvános hangversenyek, a zene fokozódó bonyolultsága már vezetést, karmestert igényeltek. A modern vezényléstechnika megalapítójának J. STAMITZOT tekintik. Liszt Ferenc is az első élvonalbeli karmesterek egyike volt.