A tételmondatok többsége új információt közöl (réma), ezért is tölthet be vezető szerepet a textéma szervezésében.

A tételmondat szerepét szemlélteti az alábbi példa:
"Az allergiás nátha túlzás nélkül nevezhető népbetegségnek.A becslések szerint a fejlett országokban a lakosság tíz százaléka, azaz minden tizedik ember szenved szénanáthában, míg az úgynevezett évszakhoz nem kötött allergiás nátha az emberek négy százalékának életét keseríti meg. Tízéves kor alatt a betegség a fiúknál fordul elő gyakrabban, később azonban a nők veszik át a vezető szerepet. A megfigyelések szerint azok a csecsemők, akik pollendús időszakban jönnek a világra, életük során nagyobb valószínűséggel válnak majd szénanáthásokká, mint azok a társaik, akik ősszel vagy télen születnek." (sajtónyelv)

Az alábbi textéma mondataiban megfigyelhetjük a téma-réma váltakozását.
"A zene pótolhatja a beszédet... De nincs mindenkinek hallása. A bábeli tébolyból - nyelvek, fajták különbözése ez a Bábel - talán ki lehet szabadítani az embereket, ha feltalálják a nyelv nélküli beszédet. Az ember elsőbben nem szavakkal gondolkozik, hanem fogalmakkal. A Gondolatnak nincs nyelve, a tudat lefordítja a Fogalmat a nyelv elemeire, a szavakra, és ez a fordítás az álomban nem racionális, a Fogalom különféle nyelveken kap alakot, irracionálisan. Ahogy a színek különbözése nem más, mint frekvenciaeltérés, úgy a gondolkozás sem más, mint az agysejtek rövidhullámos, frekvenciás működése. Ha egy napon a - fogalmakat termelő médium, az agysejtek antennáinak tudatosan koncentrált működése segítségével - fogalmainkat nyelvezet nélkül, rezgésszámmal tudjuk közölni: talán megértik egymást, szavak nélkül, a pápuák, a kínaiak és az amerikaiak." MÁRAI SÁNDOR